2013. szeptember 20., péntek

Ismerje meg az Institute for Cultural Relations Policy (ICRP) tudásközpontot

Napjaink nemzetközi kapcsolatoktól átszőtt világában egyre nagyobb figyelemmel kell követni a nemzetközi politika és gazdaság változásait. Hazánkban egyre több olyan tudásközpont alakult a rendszerváltást követően, amely az ilyen események elemzésére és megértésére szakosodott volna. Lőrincz Andrással és Morauszki Csillával, az Institute for Cultural Relations Policy (ICRP) alapítóival készített interjúnkban bemutatjuk az ICRP tevékenységét, az intézet céljait és az előtte álló kihívásokat.

Kitekintő: Kérjük, mutassák be röviden az Önök intézetét. Kik alapították és mely területek elemzésével foglalkozik?

Az Institute for Cultural Relations Policy egy 2012-ben alakult, kormánytól független budapesti székhelyű szervezet, amely tudományos kutatással és nemzetközi konferenciák szervezésével foglalkozik a nemzetközi kulturális kapcsolatok ápolása jegyében. Az intézet alapítóiként mindketten nemzetközi tanulmányok végzettséggel is rendelkező politológusok vagyunk. Ebből következően az általunk létrehozott intézmény a nemzetközi kapcsolatok folyamatait, eseményeit és szereplőit vizsgálja. Tevékenységünk során elsősorban a kulturális kapcsolatokra koncentrálunk, amelyek véleményünk szerint kulcsszerepet játszhatnak a 21. század nemzetközi politikai viszonyainak alakításában.

Kitekintő: Miért éppen a nemzetközi kulturális kapcsolatok vizsgálatával foglalkoznak? Magyarország számára miért fontos a környező állami és nem állami jellegű szereplőkkel kialakított geopolitikai kapcsolatok megismerése és fejlesztése?

A nemzetközi kulturális kapcsolatoknak két szegmense van. Idetartoznak egyrészről a klasszikus külpolitikából ismert egyoldalú kezdeményezések, valamint a két- és többoldalú államközi kapcsolatok. Másrészről szintén kulturális kapcsolatoknak nevezzük az egyazon népcsoport több országban megtalálható közösségeinek viszonyait is. Fontos kiemelni, hogy a kulturális kapcsolatok nem kizárólag nemzetközi szinten, hanem a többnemzetiségű és eltérő vallási csoportokat befogadó országokban is jelentős szerepet játszanak. A kulturális kapcsolatok természetükből adódóan az államközi kapcsolatokon túl magukban foglalják a regionális szintek szereplőit és bizonyos nemzetközi intézményeket is.

Magyarország számára a határon túli magyar közösségekkel való összetartozás mellett a Magyarországon élő egyéb nemzetiségi csoportokkal kialakult jó viszony szempontjából is fontosak a kulturális kapcsolatok. Napjainkban a különböző közösségek számára az identitás megőrzése egyszerre jelenti a célt és sok esetben a megmaradás egyetlen eszközét is. A megmaradás zálogát leginkább az anyaország határon túli közösségekkel ápolt kapcsolatai jelentik. S ha e kapcsolatok kialakítása során a jószomszédi viszony elvét és a nemzetközi jog iránymutatásait is figyelembe veszik, akkor a kulturális sokféleséget valóban erőforrásként értelmezhetjük.

Úgy véljük, hogy ezek az elvek – kiegészülve a kulturális diplomácia és párbeszéd eszközeivel – jó alapot nyújthatnak a kedvezőbb viszonyok kialakulására Közép-Európában.

Kitekintő: A rendszerváltást követően hazánkban több szervezet is foglalkozik a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok elemzésével. Mi az, amiben az ICRP újat nyújthat?

Talán a leginkább szembeötlő különbség a kutatási terület mellett az, hogy egy olyan nemzetközi tanácsadó testület segíti munkákat, amelynek tagjai között diplomaták, politikusok és egyetemi professzorok egyaránt megtalálhatók. Az ICRP abban is újat jelent, hogy tevékenységét kizárólag angol nyelven folytatja, ezzel is elősegítve, hogy kilépjünk az országos keretekből. Intézetünk ezáltal egy olyan platformot kíván kialakítani, amely találkozóhelyet biztosít a különféle közösségek képviselőinek, kormányszervezeteknek, NGO-knak, diplomatáknak, fiatal értelmiségieknek és egyszerű állampolgároknak. A különböző álláspontok és érdekek megismertetésével szeretnénk hozzájárulni a kultúrák közötti párbeszédhez. Célunk a nemzetközi kapcsolatokban lezajló változásokat megérteni, megmagyarázni, előre jelezni és elemezni.

Szeretnénk abban is újat nyújtani, hogy kézzelfogható és eredményes tevékenységet végezzünk. Magyarországon ugyanis több nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézet is van, amelyek „pénznyelő automataként” üzemelnek, de működésük aligha nevezhető a széleskörű társadalom számára hasznosnak.

Tisztában vagyunk vele, hogy projektjeink nem feltétlenül tartoznak a gyakran támogatott tevékenységek közé, de hiszünk benne, hogy a társadalomtudomány van olyan fontos terület, mint más tudományágak. Ennek szellemében munkánkat kitartóan és hosszú távon kívánjuk végezni, mert úgy véljük, hozzájárulunk az értelmiségi és kutatói szféra tudásának bővítéséhez, amely végeredményben a társadalomra is pozitív hatást gyakorolhat.

Kitekintő: A hazai szükségletek kielégítésén túl lát esélyt arra, hogy egy magyar kutatóintézet sikereket érjen el a nemzetközi piacon is?

Nemzetközi szellemi háttérrel rendelkező kutatóintézetként eddigi sikereinket elsősorban a nemzetközi piacokon értük el. Rendezvényeink látogatói, konferenciáink előadói és kiadványaink olvasói túlnyomó többségben külföldiek. A környező országokon kívül sokan érdeklődnek irántunk Európából és a világ más régióiból is. Paradox módon tulajdonképpen a hazai piacot kell még meghódítanunk. Ennek oka pedig az, hogy idehaza a külföldinél kisebb arányban beszélnek idegen nyelveket, és sokszor azt sem megfelelő szinten.

Kitekintő: Milyen kezdeményezésekkel próbálják kiterjeszteni az ICRP tevékenységét?

Az intézet tevékenységét kezdetektől fogva meghatározza a nemzetközi konferenciák szervezése és tudományos művek publikálása. Nemrégiben indultak külföldi csereprogramjaink, melyek célja, hogy a kiutazó csoportok bizonyos témákat együtt dolgozzanak fel a fogadó országok partnerintézményeivel. A tehetséges fiatalokat szeretnénk bevonni az intézet életébe is, ennek érdekében indítottuk el gyakornoki programunkat, melynek keretében elsősorban társadalomtudományi szakok hallgatóit fogadjuk. Egyre növekvő nemzetközi ismertségünket az is jól bizonyítja, hogy e programunkra már Pakisztánból, Trinidad és Tobagóból, Törökországból, az Egyesült Királyságból vagy éppen Szlovákiából is érkeztek jelentkezők. Gyakornokaink mellett az adott témák fiatal szakértői a szerzői nyáron indult blogunknak, ahol a kulturális és nemzetközi kapcsolatokat más aspektusból is igyekszünk bemutatni. Ugyancsak a közelmúltban indult videó-interjúsorozatunk, amelyben politikusokat és neves szakértőket szólaltatnak meg munkatársaink különböző témákban. Mindezek mellett fontosnak tartjuk az együttműködést más hazai és külföldi kutatóintézetekkel, amelynek szellemében már több ízben építettünk ki partnerséget a tudományos élet ezen szereplőivel.

Kitekintő: A közelmúltban több konferenciát is szerveztek, ahol neves hazai és külföldi előadók is felszólaltak. A jövőben milyen rendezvényekkel kívánják az érdeklődök figyelmét felkelteni?

Korábbi konferenciáink sikerét látva a jövőben is folytatjuk nagyobb szabású tudományos tanácskozásainkat. Ez év októberében rendezzük meg az Európai Unió jövőbeli kilátásairól szóló „Borderless Europe?” elnevezésű konferenciát, amit a „Russia as a Global Actor” című nemzetközi rendezvényünk követ decemberben. A következő év tavaszán a Külügyminisztériummal közösen tervezzük megrendezni a „Central European Interdependence Day” elnevezésű fórumot, mely a közép-európai identitást és a békés egymás mellett élés elvét állítja a középpontba, remélhetőleg egy hosszabb távú, nemzetközi rendezvénysorozat első elemeként. A terveink között szerepel egy emberi jogi konferencia és nyári egyetem megszervezése is 2014-ben. Mindemellett szeretnénk minél több külföldi csereprogramban szerepet vállalni, az eddigi partneri részvétel mellett már hazai rendezésű programok főszervezőjeként is.

Kitekintő: Nyomtatott formában is megjelennek elemzéseik, kérjük, mutassa be röviden az ICRP legújabb kiadványait!

Kiadványainkkal kapcsolatban két szempont érvényesül: tudományos igényű tartalom, valamint széleskörű szerző- és olvasótábor. A havi rendszerességgel megjelenő News&Background magazin az aktuális hónap nemzetközi eseményeit mutatja be, míg a negyedévente kiadott Cultural Relations Review hosszabb külpolitikai elemzéseket tartalmaz. Idén indítottuk el emberi jogi kérdésekkel foglalkozó sorozatunkat, melynek első részében a 21. századi keresztényüldözésről esett szó, hamarosan megjelenő számai pedig a női jogok és a bevándorlás jelenlegi helyzetét fogják vizsgálni. E kiadványok mellett folyamatosan publikáljuk a tudományos fórumainkon bemutatott tanulmányokat és egyéb kutatásokat is. Mindezek a honlapunkról elérhető online tudástárunk részét képezik, melyet kiegészítenek a nemzetközi politikához és diplomáciához kapcsolódó segédanyagok.

Kitekintő: Köztudott, hogy nemzetközi partnerintézményekkel is együttműködnek, mondjon néhány szót az ICRP nemzetközi kapcsolatairól és tevékenységéről.

Büszkék vagyunk arra, hogy bár intézetünk alig több mint egy éve alakult, már számtalan nemzetközi partnerrel építettünk ki kapcsolatot. Ezek közé tartozik a krakkói Jagelló Egyetem, valamint Törökország és Tunézia több kutatóközpontja, ifjúsági szervezete, csak hogy néhány példát említsek. Mint látható, ezen intézmények nem kizárólag a szomszédos közép-kelet-európai térségből kerülnek ki, ami véleményünk szerint jól tükrözi, hogy Európán kívül is ismernek és komolyan vesznek minket. A velük folytatott nemzetközi tevékenységünk elsősorban európai uniós és ifjúsági projektek megvalósításán alapul, de előfordult már az is, hogy egy-egy partnerintézmény képviselőjét előadóként köszönthettük az általunk szervezett nemzetközi konferenciákon.

Kitekintő: Fiatal intézmény lévén, milyen nehézségekkel szembesültek az első időszakokban? Magyarországon mennyire tud érvényesülni egy ilyen intézet? Van komoly igény itthon a nemzetközi elemzésekre?

Nem volt egyszerű az indulás, hiszen az ICRP független, politikailag el nem kötelezett társadalomtudományi kutatóintézet, amelynek ily módon magára utalva és saját erejéből kellett és kell továbbra is érvényesülnie. Lépésről lépésre haladva építettük fel az alapokat, sokat dolgoztunk például azon is, hogy állandó irodát bérelhessünk a munkavégzéshez. Szerencsére a kezdetektől fogva segítették munkánkat magyarországi partnereink, köztük elsősorban a Dialógus Platform Egyesület, valamint a Kodolányi János Főiskola és a Zsigmond Király Főiskola, mely intézmények többek között helyszínt biztosítottak nemzetközi rendezvényeinknek. Ami a magyarországi igényeket illeti, azt kell mondjuk, – bár kereslet természetesen itthon is van a nemzetközi elemzésekre – független intézményként nehéz érvényesülni ezen a „piacon”. Éppen ezért próbáljuk átlépni az országhatárok szabta kereteket és nemzetközi szinten dolgozni.

Kitekintő: Milyen közép- és hosszú távú célokat vázoltak fel az ICRP előtt?

Középtávú céljaink között elsősorban a már futó, illetve a még csak ötlet szintjén létező projektjeink sikeres megvalósítása szerepel, de hasonlóan nagy hangsúlyt helyezünk a már említett nemzetközi partnerhálózatunk további bővítésére is. Az intézet hosszú távú céljait boncolgatva, azt gondolom, több pillért is kiemelhetünk. Az ICRP egyrészt egy színvonalas és könnyen használható tudásbázist szeretne létrehozni a nemzetközi és kulturális kapcsolatokat kutató értelmiségiek számára. A fennállásunk óta kiadott publikációk számát tekintve úgy véljük, ebben határozottan jó úton haladunk. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a gyakornoki programunkon keresztül hozzájáruljunk a társadalomtudományi területen tanulók képzéséhez. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy a kiváló elméleti oktatás mellett sok esetben elmarad a szakma gyakorlati részének bemutatása, amely nélkülözhetetlen a hallgatók sikeres munkavállalása szempontjából. Végül nem kevésbé fontos az a célkitűzésünk sem, hogy működésünkkel segítsük a magyar külpolitikát és a nemzetközi – kulturális – kapcsolatokat erősítve tágítsuk annak mozgásterét. Nyilvánvaló, hogy ezt eredményesen valóban csak hosszú távon lehet megvalósítani, de bízunk benne, hogy ha kitartóan dolgozunk az ügyön, annak maradandó hatása lesz.

Kitekintő: A magyar döntéshozóknak milyen lépéseket kell megtenniük, hogy hazánk pozíciói javuljanak a térségben? Mely területeken látja a szorosabb együttműködés kialakításának szükségességét, mint a sikeres jövő kulcsát?

Érdemes itt megemlíteni Rogers Brubaker ún. kisebbségpolitikai háromszög-modelljét, amelynek lényege, hogy a kisebbség, az anyaország és a befogadó ország hármasának minden lényeges kérdésben együtt kell döntenie, azaz illik figyelembe venni minden résztvevő álláspontját. Magyarország szempontjából ez különösen kényes, de annál inkább jelentős téma, hiszen számottevő arányú számú magyar kisebbség él határainkon kívül, a szomszédos államokban. A döntéshozók számára megfontolandó továbbá, hogy Magyarország gazdasági potenciálja révén kevésbé tud érvényesülni a nemzetközi porondon. Éppen emiatt bírhat számunkra nagy jelentőséggel a kulturális diplomácia, amely megalapozhatja az esetleges jövőbeli politikai és gazdasági együttműködéseket.

 

http://kitekinto.hu/interju/2013/09/20/ismerje_meg_az_institute_for_cultural_relations_policy_icrp_tudaskozpontot