rtl.hu | Tudta, hogy akár az unió pénzén is bejárhatja Európát? És még egyetemistának sem kell lennie hozzá

Ha mindig is szeretett volna világot látni, de esetleg az anyagiak visszatartották, megelégszik Európával, és nem veti meg a tanulás játékos formáját, akkor van egy jó hírünk. Az Erasmus+ számos külföldi programjára korhatártól függetlenül jelentkezni lehet, a költségeket pedig az Európai Unió állja.

Az Erasmus szó hallatán mostanában sokaknak valószínűleg a magyar kormány és az Európai Bizottság vitája jut először az eszébe, minek nyomán a modellváltáson átesett magyar egyetemek hallgatóit kizárták egy évvel ezelőtt kizárták az Erasmus-programból, az ügyet pedig azóta sem sikerült rendezni.

Aki esetleg kevésbé követi az ezzel kapcsolatos fejleményeket, annyit azért talán már szintén hallott az Erasmusról, hogy ez valamiféle európai uniós program, amely egyetemistáknak biztosít utazási lehetőségeket, így aki nem vesz részt a felsőoktatásban, azt nem is érinti a dolog. Ez azonban tévedés.

Jó példa erre Győrfi Erika története, aki 51 évesen vett részt első Erasmus-projektjében,

ahol akkora lendületet kapott, hogy maga is alapított egy ifjúsági programokkal foglalkozó szervezetet Franciaországban.

De ennyire nem szaladjuk előre. Mi is az az Erasmus+?

Az Erasmus+ az Európai Unió nagyszabású programja, amelynek kettős célja van: kapcsolatot teremteni a tagországok kultúrái között, mindezt úgy, hogy közben valami hasznosat tanulnak a programban résztvevők.

Az Erasmus szervezésében külföldre utazók a célországban különféle kurzusokon vesznek részt, amiknek témája lehet például az egészséges élet, a fake news vagy akár vállalkozások menedzselése is. A szervezők azonban nagy hangsúlyt fektetnek a szabadidőre és a helyi kultúra megismerésére, így az oktatás mellett, illetve sok esetben annak részeként is feltétlenül jut idő városnézésre, nyaralásra is.

Az egészben pedig az a legjobb, hogy szinte mindent az EU áll, és bárki részt vehet benne. 

Vagyis bár az Erasmus egy egyetemistáknak szóló programként él a közhiedelemben, egyáltalán nem csak a felsőoktatás résztvevő élhetnek a program nyújtotta lehetőségekkel. Nem csoda hát, hogy Erika sem magától fedezte fel az Erasmus+-t, egyik rokona, András szervezte be. Erika amúgy éppen Magyarországra tért vissza az Erasmus által, mivel 26 éve Franciaországban él, ahol angolt tanított.

„Hiányzott egy résztvevő, ezért András megkért, hogy ugorjak be egy fonyódi kurzusra. Ha nem is az utolsó pillanatban, de pár héttel a kezdés előtt kerültem a csapatba. Volt némi korkülönbség közöttünk, de nem volt zavaró. Erre lehetett is számítani, hiszen ez egy úgynevezett training course volt, ahol nincsen korhatár.”

Erika és társai arról tanultak, hogy lehet felépíteni és menedzselni egy szervezetet, miközben élvezték a Balaton nyújtotta örömöket.

A kurzus annyira hasznos volt számára, hogy miután visszatért Franciaországba, elhagyta a tanári pályát, és maga is alapított egy erasmusos szervezetet.

Ez a történet szép és jó, de mennyibe fog ez nekem kerülni?

Azon kívül, hogy munkahelyünkön szabadságot kell kivenni, szinte semmibe. A projektek idejére a repülőjegyet, szállást és étkeztetést legtöbb esteben teljesen az Európai Unió állja. Ez alól olyan kivételek lehetnek, ha mondjuk a résztvevő nem tud pontosan a program első napjára érkezni és az utolsón távozni. Tehát ha valamilyen okból rá kell, vagy rászeretne húzni egy-két napot a kurzus idejére, azokra a napokra a szállásról értelemszerűen neki kell gondoskodnia.

Az Európai Bizottság

a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra 26,2 milliárd eurót különített el erasmusos képzésekre és utazásokra,

azzal a céllal, hogy az unióban élő állampolgárok megismerjék egymás kultúráját és közben szakmailag és egyénileg is fejlődhessenek, új készségeket és tapasztalatokat szerezzenek.

Milyen projektekre lehet jelentkezni?

Két féle besorolásról beszélhetünk: méretük alapján vannak kis, 30 fős projektek – ezek egy-két hétig tartanak –, léteznek több száz résztvevőt számláló, közepes méretű rendezvények – ezek több hónapot is felölelhetnek –, és vannak megaprojektek, ahol már uniós döntéshozók is részt vesznek.

Mind a háromféle programban léteznek úgynevezett szektorok. Így például a felsőoktatásban külföldi egyetemeken tanulhat az ember, a 35 év alattiak ifjúsági programokon vehetnek részt, szakmai gyakorlat és felnőttoktatás keretén belül pedig minden korosztály tapasztalatot szerezhet más országokban, valamint a sportolók számára is kínálnak külön lehetőségeket.

Ráadásul nem csupán EU-tagországokba lehet utazni a programban, hanem

Törökországba, az Észak-macedón köztársaságba, Szerbiába, Norvégiába, Izlandra és Liechtensteinbe lehet, így összesen 33 országot lehet célba venni.

Miért jobb nekem külföldön az iskolapadban ülni, mint itthon?

Azon túl, hogy idegen nyelvet lehet gyakorolni heteken vagy hónapokon keresztül, és ezért még fizetni sem kell, van még egy elég erős érv az Erasmus mellett.

Az Eramus-nál szeretik a nem hagyományos módszereket. A frontális oktatást felejtsd el, itt csoportfeladatokról, játékos tanulásról és szerepjátékokról van szó

 – magyarázta Laklia Nándor, a Párhuzamos Világok Alapítvány rektora.

A Fiume Crisis nevű projektjükben például az oktatók egy hét alatt alkottak meg a résztvevőkkel három darab egész estés szerepjátékot. Résztvevőiket az első világháború utáni protofasiszta Fiumébe repítették, ahol játékos formában tanultak be a propaganda és a populizmus működéséről. Így tanítványaik bepillantást nyertek Fiume virágzó történelmének egy szegletébe, elsajátították a játéktervezés készségét és megismerték a ma égetően fontos témának számító politikai manipuláció eredetét.

„Azóta több nemzetközi fesztiválra is elvittük a három játékot és online elérhetőek mindenki számára” – mesélteTúri Bálint Márk, a Párhuzamos Világok alapítványok társalapítója.

Hogyan lehet részt venni egy ilyen programon? 

„Érdemes interneten rákeresni a lehetőségekre, de minden országnak van egy nemzeti irodája is – itthon ez a Tempus közalapítvány. Ők minden évben közlik azoknak a szervezeteknek a listáját, akik elnyertek pályázatokat” – mondta Lőrincz András, az ICRP (Institution for Cultural Relations Policy) alapítója. Ha pedig megtaláltuk a minket érdeklő projektet, közvetlenül meg lehet keresni azt a szervezetet, amelynél lehet jelentkezni rá.

Az Erasmus+ szervezői előszeretettel alapítanak Facebook-csoportokat is, ahol szintén beszámolnak arról, ha maradt még üres helyük egy-egy külföldi útra.

Mi van akkor, ha a saját programomhoz keresek támogatást?

Ilyesmiben is érdemes gondolkozni. Nincsen másra szükség hozzá, mint egy szervezetre vagy alapítványra a megfelelő jogi háttérrel, egy jó ötletre és egy jól megírt pályázatra a Tempus alapítványnak.

„Európában évente 1000-1200 projekt valósul meg, amiket hivatalosan ifjúsági segítőknek kéne megszervezni. Azonban olyan sok az esemény, hogy nincs elég szakember ezek megszervezésére, így érdemes ezen a területen is próbálkozni” – mondta Lőrincz András.

Mivel európai szinten nincs meghatározva, mit is jelent ez a titulus pontosan, ezért szinte bárki ifjúsági segítővé válhat. „Így, hogy megírtad ezt a cikket, most már te is ifjúsági segítőnek számítasz” – jegyezte meg a magyar Erasmus-szervezet alapítója.

Kiss Balázs

https://rtl.hu/europa/2024/02/05/europai-unio-erasmus-utazas-tanulas-palyazat-lehetoseg