Nyitásként összefoglalták, hogy általánosan kiket szólítanak meg az elnökjelöltek, röviden bemutatták programjukat, valamint vázolták, hogy az amerikai elnökválasztás miben különbözik a többitől. Az amerikai elnököt a választók nem közvetlenül, hanem elektorok útján választják, a szavazás mégis demokratikus marad. Az előválasztások és maga a végső voksolás rendszere igen bonyolult és összetett folyamat, bár a szavazólapokon az elnökjelöltek neve szerepel, a szavazók az elnökválasztáskor tulajdonképpen elektorokat választanak. Hivatalosan az elektorok választják meg az elnököt és az alelnököt. A legtöbb elektori szavazatot megszerző jelölt lesz az Egyesült Államok új elnöke, illetve alelnöke.

A beszélgetés során olyan fontos kérdéseket feszegettek, mint például hogyan látja a két jelölt a külpolitikai prioritásokat. Beszéltek a hackertámadásokról is, amelyeket a hírek Oroszországnak tulajdonítottak. A választás utóhatásairól, világpolitikában várható következményeiről is szó esett,  a résztvevők latolgatták, hogyan hat az majd Amerikára, de fontos kérdésnek tartották azt is, hogy az elnökválasztás eredménye miként hat Európára. A kerekasztal résztvevői végezetül röviden kitértek a sajtóban megjelent véleményekre, esélylatolgatásokra is.

A kerekasztal beszélgetés végén a nézőközönség kérdéseire válaszoltak a meghívott vendégek, majd jó hangulatú, közös beszélgetés zárta az eseményt.

A kerekasztal beszélgetést követő hajnalban véget is értek a találgatások. A politikai elitet, a médiát, a közvélemény-kutatókat és az amerikaiak jelentős részét is meglepte, hogy a november 8-ai elnökválasztást nem Hillary Clinton, hanem Donald Trump nyerte.

Bár Hillary Clinton körülbelül kétszázezerrel több szavazatot kapott, ám az amerikai választási rendszer sajátossága miatt ez nem volt elég a győzelméhez. Ahogyan 2000-ben a szintén demokrata Al Gore-nak sem, hiszen akkor George W. Bush költözhetett be a Fehér Házba. Most Donald Trump minden előzetes várakozást felülmúlva állította maga mellé az államokat, még olyanokat is, amelyek korábban a demokraták híveinek mutatkoztak.

Az Amerikai Egyesült Államok elektori kollégiuma 538 elektorból álló testület, amely hivatalosan az USA elnökét választja meg. Valójában azonban az elektorok – nagyon ritka történelmi kivételektől eltekintve – valamennyi esetben az országosan megrendezett választásokon a választópolgárok leadott voksai alapján szavaznak az elnök személyéről, gyakorlatban döntési jogkörrel nem rendelkeznek.

A jelölteknek 270 elektori szavazatot kell megszerezniük, hogy elnyerjék az elnökséget. Az egyes államok által delegált elektorok száma megegyezik a kongresszusba delegált képviselők és szenátorok számának összegével.

Kóródi Brigitta – kommunikáció és médiatudomány szak, II. évfolyam

http://www.kodolanyi.hu/kv/cikk/elnokvalasztasrol-a-kjf-es-az-icrp-szervezeseben-843