Világot változtató szavak
KOSSUTH RÁDIÓ | Világot változtató szavak címmel tartottak egy újságírói képzést a napokban Budapesten a Visegrádi Alap támogatásával. A visegrádi országokból érkeztek a résztvevők és a nemzeti-etnikai kisebbségek média-megjelenéséről tanultak.
Egy csapat fiatal most éppen dolgozik a mellettünk lévő teremben. Most már túlvannak az elméleti tudnivalókon és most már inkább gyakorolnak.
Igen, az elméleti háttér megismerése után most eljött az idő arra, hogy az itt megismerteket átültessék a gyakorlatba és megtanuljanak „írni”. Ez volt tulajdonképpen az egész projekt célja és a résztvevők most ki is próbálhatják magukat. – Lőrincz András, a Kulturális Kapcsolatokért Alapítvány alapítója, szervező.
Két feladatot kaptak: az egyik az, hogy egy rövid cikket kell megírniuk, ami a visegrádi országokat vagy az egész csoportot érinti, illetve a cikk témájának valamilyen módon egy olyan kisebbséget kell bemutatnia, amely ebben a régióban él. Ezt most egy cikk formájában és a későbbiekben pedig egy blogbejegyzés vagyis véleménycikk formájában kell majd tálalniuk. Ennek az a célja, hogy fiatalokat megtanítsunk arra, hogy az újságírás eszközeivel kifejezzék magukat és érzékenyítsük őket a kisebbségekkel kapcsolatos témákra. Ez két dolgot érint a régiónkban: egyrészt az úgynevezett „régi” vallási-etnikai kisebbségeket, akik már régóta itt élnek (gondolhatunk itt a felvidéki magyarokra vagy a Magyarországon élő szlovákokra például), illetve az utóbbi időben megjelentek újabb kisebbségek is – gondolhatunk itt pedig a bevándorlás okozta új csoportok megjelenésére a régióban.
Kik a résztvevők? Újságírók, esetleg újságírók szeretnének lenni?
A legtöbben kis szakmai háttérrel rendelkeznek. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az újságírás érdekli őket. Vannak olyan résztvevők is, akik újságírást tanulnak egyetemen. Az átlagéletkorukból is adódik, hogy még csak most ismerkednek az újságírással, viszont vannak olyanok is, akiknek már megjelentek bizonyos publikációi. Összesen tizenketten vannak, így egy országot három fő képvisel. Az volt a célunk, hogy ebből a háromból legyen egy olyan résztvevő, aki valamilyen nemzeti-etnikai kisebbséget képvisel az adott országban.
Azt említette, hogy a kisebbségek vannak a fókuszban ezen a tréningen. Miért éppen erre koncentrálnak?
Maga az újságírás is nagy kihívások előtt áll manapság és a kisebbségek helyzete is egyre komplexebb a régiónkat illetően. Hogy bonyolítsuk még a dolgot, ezt a kettőt próbáltuk összehozni, mivel a kisebbségek médiabeli megjelenése és az ő megjelenítésük is elég nagy kihívásokat támaszt. Magyarországon azt láthatjuk, hogy vannak bizonyos nemzeti-etnikai kisebbségek, amelyeknek sikerül megszervezniük a saját médiát. Gondolhatunk itt például a romákra, de vannak helyi kezdeményezések és regionális szinten megjelenő újságok, rádióadások illetve nemzetiségi adások is. Mi szerettünk volna egy tapasztalatcserét is bemutatni: megismertetni az egyes országok gyakorlatát, hogy mindez hogyan történik a térség országaiban. Azt szeretnék, ha a résztvevő fiatalok olyan új eszközöket ismerhetnének meg, amelyeket később annak érdekében tudnának alkalmazni, hogy bemutassák ezt a problémát.
Bartek Gradecki Lengyelországból érkezett a kurzusra.
Nagyon tetszik a képzés. Úgy érzem, hasznos és eredményes is. Rövid idő alatt rengeteg értékes tudással gazdagodtunk. Az előadók különböző szakterületekről érkeztek, így többféle megvilágításban is foglalkoztunk egy-egy témával.
Újságíróként dolgozik?
Nem teljesen. Részmunkaidőben foglalkozom csak újságírással, egyébként vállalkozó vagyok, de úgy gondolom érdemes többet megtudni az újságírói szakmáról és különösen az újmédia lehetőségeiről. Hasznos tudni, hogy hogyan érdemes az adatokat feldolgozni, hogy hogyan ismerjük fel az álhíreket, hogyan kezeljük a gyűlöletet, a gyűlöletkeltést az interneten és hogy hogyan lehet eredményesen kommunikálni. Mindezekről beszélnek az előadók.
Volt ideje arra, hogy felfedezze a várost?
Sajnos nem túl sok, de nem először járok Budapesten. Arra azért jutott időnk, hogy a környéket feltérképezzük, amit nagyon élveztünk.
A háromfős magyar csapat tagja Németh Júlia. Ön is részt vett ebben a képzésben.
Tippeket kaptunk arra, hogy hogyan álljunk neki magának a cikkírásnak, hogy mire figyeljünk oda. Például megtanították, hogy mennyire fontos a címnek a szerepe, hogy arra mennyire oda kell figyelni. Volt több előadónk is.
Keretet ad ez az esemény az ismerkedésre, kapcsolatépítésre is?
Abszolút. Szerintem nagyon fontos barátságok kötődnek az ilyen projektek alkalmával. Én már több ilyenen részt vettem és azt nagyon fontosnak tartom a külföldiekkel való kapcsolattartást. Nekem sok országban vannak ismerőseim és érzem, hogy ennek egyre több haszna lesz majd. Nem biztos, hogy konkrétan újságírói szakra szeretnék menni, de most éppen a nemzetközi kapcsolatok képzésen gondolkodom és oda viszont nagyon hasznos lesz, hogyha bármikor publikálni kell.
Silvia Crocitta előadóként vett részt a kurzuson. Milyen témákat érintettek?
Beszéltünk arról, hogy milyen jogai és kötelességei vannak az újságíróknak, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük napjainkban. Természetesen nem lehet kihagyni a technikai újításokat, amelyek folyamatosan fejlődnek, így ezekről is beszéltünk. Mindezek után pedig mindenki elkezdett dolgozni és saját cikkeket írnak. Meglátjuk, hogyan tudják átültetni az elméletet a gyakorlatba. Sokan szeretnének újságírók lenni. Ebben segítünk most.
Minden előadó külön időt szánt arra, hogy bemutassa az újmédia lehetőségeit és eszköztárát. Gondolok itt a közösségi médiára illetve a blogokra. Ez a generáció igazából egy olyan világban fog felnőni, ahol az újságpapír, a toll és ceruza elavult eszközöknek számítanak.
Mi most a harmadik, az utolsó napon beszélgetünk. Már vége felé tart a kurzus. Hogyan látja így visszatekintve, mennyire volt sikeres ez a képzés?
Abból indulok ki, hogy három előadónk volt – egy lengyel, egy cseh és egy magyar szakértő. Az ő visszajelzésük és a résztvevők visszajelzései alapján is az mondható, hogy sikeres a rendezvény. Nemcsak azért, mert új ismeretekkel gazdagodtak, hanem azért is, mert talán kiépíthetnek olyan kapcsolati hálót, amelyet később a szakmájuk során is használhatnak. A visszajelzések alapján a résztvevők tényleg hasznosítható ismeretanyagra tettek szert.
Nagy Nóra
Leave reply